gritás

Voir aussi : gritas

Espagnol

Forme de verbe

Voir la conjugaison du verbe gritar
Indicatif	Présent	(yo) gritás
		(tú) gritás
		(vos) gritás
		(él/ella/usted) gritás
		(nosotros-as) gritás
		(vosotros-as) gritás
		(os) gritás
		(ellos-as/ustedes) gritás
	Imparfait	(yo) gritás
		(tú) gritás
		(vos) gritás
		(él/ella/usted) gritás
		(nosotros-as) gritás
		(vosotros-as) gritás
		(os) gritás
		(ellos-as/ustedes) gritás
	Passé simple	(yo) gritás
		(tú) gritás
		(vos) gritás
		(él/ella/usted) gritás
		(nosotros-as) gritás
		(vosotros-as) gritás
		(os) gritás
		(ellos-as/ustedes) gritás
	Futur simple	(yo) gritás
		(tú) gritás
		(vos) gritás
		(él/ella/usted) gritás
		(nosotros-as) gritás
		(vosotros-as) gritás
		(os) gritás
		(ellos-as/ustedes) gritás

gritás \ɡɾiˈtas\

1. Deuxième personne du singulier (vos) du présent de l’indicatif de gritar.

Prononciation

• Madrid : \ɡɾiˈtas\
• Séville : \ɡɾiˈtah\
• Mexico, Bogota : \ɡɾiˈtas\
• Santiago du Chili, Caracas : \ɡɾiˈtah\
• Montevideo, Buenos Aires : \ɡɾiˈtas\