ululás

Voir aussi : ululas

Espagnol

Forme de verbe

Voir la conjugaison du verbe ulular
Indicatif	Présent	(yo) ululás
		(tú) ululás
		(vos) ululás
		(él/ella/usted) ululás
		(nosotros-as) ululás
		(vosotros-as) ululás
		(os) ululás
		(ellos-as/ustedes) ululás
	Imparfait	(yo) ululás
		(tú) ululás
		(vos) ululás
		(él/ella/usted) ululás
		(nosotros-as) ululás
		(vosotros-as) ululás
		(os) ululás
		(ellos-as/ustedes) ululás
	Passé simple	(yo) ululás
		(tú) ululás
		(vos) ululás
		(él/ella/usted) ululás
		(nosotros-as) ululás
		(vosotros-as) ululás
		(os) ululás
		(ellos-as/ustedes) ululás
	Futur simple	(yo) ululás
		(tú) ululás
		(vos) ululás
		(él/ella/usted) ululás
		(nosotros-as) ululás
		(vosotros-as) ululás
		(os) ululás
		(ellos-as/ustedes) ululás

ululás \u.luˈlas\

1. Deuxième personne du singulier (vos) du présent de l’indicatif de ulular.

Prononciation

• Madrid : \u.luˈlas\
• Séville : \u.luˈlah\
• Mexico, Bogota : \u.luˈlas\
• Santiago du Chili, Caracas : \u.luˈlah\
• Montevideo, Buenos Aires : \u.luˈlas\