indultás

Voir aussi : indultas

Espagnol

Forme de verbe

Voir la conjugaison du verbe indultar
Indicatif	Présent	(yo) indultás
		(tú) indultás
		(vos) indultás
		(él/ella/usted) indultás
		(nosotros-as) indultás
		(vosotros-as) indultás
		(os) indultás
		(ellos-as/ustedes) indultás
	Imparfait	(yo) indultás
		(tú) indultás
		(vos) indultás
		(él/ella/usted) indultás
		(nosotros-as) indultás
		(vosotros-as) indultás
		(os) indultás
		(ellos-as/ustedes) indultás
	Passé simple	(yo) indultás
		(tú) indultás
		(vos) indultás
		(él/ella/usted) indultás
		(nosotros-as) indultás
		(vosotros-as) indultás
		(os) indultás
		(ellos-as/ustedes) indultás
	Futur simple	(yo) indultás
		(tú) indultás
		(vos) indultás
		(él/ella/usted) indultás
		(nosotros-as) indultás
		(vosotros-as) indultás
		(os) indultás
		(ellos-as/ustedes) indultás

indultás \in.dulˈtas\

1. Deuxième personne du singulier (vos) du présent de l’indicatif de indultar.

Prononciation

• Madrid : \in.dulˈtas\
• Séville : \iŋ.dulˈtah\
• Mexico, Bogota : \in.dulˈtas\
• Santiago du Chili, Caracas : \iŋ.dulˈtah\
• Montevideo, Buenos Aires : \in.dulˈtas\