Étymologie

modifier
Étymologie manquante ou incomplète. Si vous la connaissez, vous pouvez l’ajouter en cliquant ici.
csábítani Indicatif Conditionnel Subjonctif - Impératif
Subjectif Objectif Subjectif Objectif Subjectif Objectif
Présent csábítok csábítom csábítanék csábítanám csábítsak csábítsam
csábítasz csábítod csábítanál csábítanád csábíts, csábítsál csábítsd, csábítsad
csábít csábítja csábítana csábítaná csábítson csábítsa
csábítunk csábítjuk csábítanánk csábítanánk csábítsunk csábítsuk
csábítotok csábítjátok csábítanátok csábítanátok csábítsatok csábítsátok
csábítanak csábítják csábítanának csábítanák csábítsanak csábítsák
Passé csábítottam csábítottam csábítottam volna csábítottam volna
csábítottál csábítottad csábítottál volna csábítottad volna
csábított csábította csábított volna csábította volna
csábítottunk csábítottuk csábítottunk volna csábítottuk volna
csábítottatok csábítottátok csábítottatok volna csábítottátok volna
csábítottak csábították csábítottak volna csábították volna
Futur csábítani fogok csábítani fogom
csábítani fogsz csábítani fogod
csábítani fog csábítani fogja
csábítani fogunk csábítani fogjuk
csábítani fogtok csábítani fogjátok
csábítani fognak csábítani fogják

csábít

  1. Allécher, solliciter, appâter.

Synonymes

modifier

Prononciation

modifier