vakondok

Hongrois

Étymologie

(1395) De vak (« aveugle »).

Nom commun

Egy vakondok.

Déclinaison

Cas	Singulier	Pluriel
Nominatif	vakondok	vakondokok
Accusatif	vakondokot	vakondokokat
Datif	vakondoknak	vakondokoknak
Instrumental	vakondokkal	vakondokokkal
Causal-final	vakondokért	vakondokokért
Translatif	vakondokká	vakondokokká
Terminatif	vakondokig	vakondokokig
Essif formel	vakondokként	vakondokokként
Essif modal	-	-
Inessif	vakondokban	vakondokokban
Superessif	vakondokon	vakondokokon
Adessif	vakondoknál	vakondokoknál
Illatif	vakondokba	vakondokokba
Sublatif	vakondokra	vakondokokra
Allatif	vakondokhoz	vakondokokhoz
Élatif	vakondokból	vakondokokból
Délatif	vakondokról	vakondokokról
Ablatif	vakondoktól	vakondokoktól
Possessif non-attributif singulier	vakondoké	vakondokoké
Possessif non-attributif pluriel	vakondokéi	vakondokokéi

Possession

Personne	Singulier	Pluriel
Première personne du singulier	vakondokom	vakondokjaim
Deuxième personne du singulier	vakondokod	vakondokjaid
Troisième personne du singulier	vakondokja	vakondokjai
Première personne du pluriel	vakondokunk	vakondokjaink
Deuxième personne du pluriel	vakondokotok	vakondokjaitok
Troisième personne du pluriel	vakondokjuk	vakondokjaik

vakondok \vɒ.kon.dok\ (pluriel vakondokok)

1. (Littéraire) (Vieilli) (Rare) (Soutenu) Taupe.
   • Exemple d’utilisation manquant. (Ajouter)
2. Nominatif pluriel de vakond.
   • Exemple d’utilisation manquant. (Ajouter)

Synonymes

• (Sens 1) vakond

Prononciation

• (Région à préciser) : merci de préciser une prononciation phonétique ou un fichier audio (voir la notice)