Étymologie

modifier
Motcomposé de egy (« un »), isten (« dieu ») et hit (« foi »).

Nom commun

modifier
Déclinaison
Cas Singulier Pluriel
Nominatif egyistenhit egyistenhitek
Accusatif egyistenhitet egyistenhiteket
Datif egyistenhitnek egyistenhiteknek
Instrumental egyistenhittel egyistenhitekkel
Causal-final egyistenhitért egyistenhitekért
Translatif egyistenhitté egyistenhitekké
Terminatif egyistenhitig egyistenhitekig
Essif formel egyistenhitként egyistenhitekként
Essif modal - -
Inessif egyistenhitben egyistenhitekben
Superessif egyistenhiten egyistenhiteken
Adessif egyistenhitnél egyistenhiteknél
Illatif egyistenhitbe egyistenhitekbe
Sublatif egyistenhitre egyistenhitekre
Allatif egyistenhithez egyistenhitekhez
Élatif egyistenhitből egyistenhitekből
Délatif egyistenhitről egyistenhitekről
Ablatif egyistenhittől egyistenhitektől
Possessif non-attributif singulier egyistenhité egyistenhiteké
Possessif non-attributif pluriel egyistenhitéi egyistenhitekéi
Possession
Personne Singulier Pluriel
Première personne du singulier egyistenhitem egyistenhiteim
Deuxième personne du singulier egyistenhited egyistenhiteid
Troisième personne du singulier egyistenhite egyistenhitei
Première personne du pluriel egyistenhitünk egyistenhiteink
Deuxième personne du pluriel egyistenhitetek egyistenhiteitek
Troisième personne du pluriel egyistenhitük egyistenhiteik

egyistenhit \ɛɟ.ɟiʃ.tɛn.ɦit\ (pluriel egyistenhitek \ɛɟ.ɟiʃ.tɛn.ɦi.tɛk\)

  1. Monothéisme.

Prononciation

modifier
  • ɛɟ.ɟiʃ.tɛn.ɦit : merci de préciser une prononciation phonétique ou un fichier audio (voir la notice)